A Trump–Xi találkozón nyilvánosan nem említették Tajvant

Donald Trump amerikai és Xi Jinping kínai elnök washingtoni csúcstalálkozóján nyilvánosan főként a kereskedelemről és a mesterséges intelligenciáról esett szó; Tajvan, az egyik legvitásabb kérdés, csak zárt körben került napirendre. Trump a reptéren fogadta vendégét, és a Fehér Házban a két ország barátságát, valamint a második világháborús szövetséget méltatta. A Flying Tigers önkéntes pilótáira utalt, akik 1941 és 1942 között Japán ellen harcoltak Kína mellett; ők azonban nem az 1949-ben alapított Kínai Népköztársaságért, hanem a korábbi Kínai Köztársaságért kockáztatták életüket, amelynek kormánya a polgárháború kommunista győzelme után Tajvanra helyezte át székhelyét. A csütörtöki állami vacsorán Trump Szun-ce mellett Szun Jat-szent is említette, aki 1912-ben a Kínai Köztársaság és a Kuomintang alapítója volt; a KMT ma is jelentős párt Tajvanon. Washington 1972 óta elismeri az „egy Kína” elvet, 1979-ben vette fel a diplomáciai viszonyt, a Taiwan Relations Act pedig legalizálta a tajvani fegyverexportot, és lehetővé tette a Tajvani-szoros status quójának védelmét. Xi ezúttal nyilvánosan nem sürgette az elv tiszteletét, Trump sem említette Tajvant. Májusban felfüggesztett egy 14 milliárd dolláros, tavaly év végén kötött fegyverüzletet; az ügylet felülvizsgálat alatt maradt. A novemberi időközi választások előtt Trumpnak pozitív hírek kellenek: a republikánusok a gazdákra támaszkodnak, ezért Kína amerikai agrárimportjára számítanak. 2023-ban, a jelenlegi kereskedelmi háború előtt Peking 43 milliárd dollár értékben vásárolt szóját, marhahúst, fát és más árut, azóta meredeken csökkentette a behozatalt. Ja Ian Chong, a Szingapúri Nemzeti Egyetem politológusa szerint a szállítások a termelési kapacitás és a saját katonai igények miatt időbe telnek. William Yang, az International Crisis Group elemzője szerint Xi zárt ajtók mögött akarta világossá tenni, hogy ellenzi a tajvani amerikai katonai támogatást. A Hszinhua szerint Xi határozott fellépést várt a tajvani függetlenség ellen, és a nemzeti egységet hangsúlyozta. Tajvani politikusokat az sem nyugtatta, hogy Trump Tajvant alkukártyaként kezelte a Kínával folytatott tárgyalásokban.