A demokraták mindkét amerikai törvényházban többséget szereztek a félidős választásokon
A demokraták történelmi eredményt értek el az amerikai félidős választásokon: átvették a többséget a szövetségi törvényhozás mindkét házában. A képviselőházban a demokrata győzelem várható volt, a szenátusi fordulat azonban a választás előtt több államon múló, bizonytalan kimenetelű versenynek tűnt. Magyar idő szerint szerda reggelre legalább 53 demokrata szenátori hely vált biztossá a 100 tagú felsőházban, noha ezúttal csak a szenátus harmadáról, 35 mandátumról szavaztak. A demokraták olyan államokat is megnyertek, amelyekben Donald Trump két éve több mint tíz százalékponttal győzött.
A „kék hullám” Texasban és Kansasban is áttörést hozott: Texasban 38 éve, Kansasban pedig 1932 óta nem nyert demokrata szenátorjelölt. A demokraták Georgiában újraválasztották Jon Ossoffot, aki korábban a legsebezhetőbb demokrata szenátorok között szerepelt, és a kormányzói tisztséget is megszerezték, amelyet 20 éve nem nyertek el. Észak-Karolinában Roy Cooper kormányzó szerezte meg a visszavonuló republikánus szenátor mandátumát, majd a demokraták Dél-Karolinát is elhódították. Texas és Ohio eredménye lényegében bebiztosította a szenátusi többséget.
A képviselőház mind a 435 helyéről szavaztak, a végső demokrata többség nagysága azonban még nem volt ismert. Donald Trump a vereséget azzal magyarázta, hogy nem szerepelt a szavazólapon, miközben a kampány elején maga állította, hogy a választás róla szól. A rekordalacsony népszerűség, az iráni háború és a háborúhoz, valamint a vámokhoz kapcsolódó áremelkedések hozzájárulhattak a republikánusok kudarcához. Trump hátralévő két évében teljesen demokrata többségű kongresszussal kell együtt élnie, bár rendeletekkel továbbra is érvényesítheti akaratát.