Egyiptom parlamenti jóváhagyás előtt vezényelt erőket Szaúd-Arábiába
Egyiptom katonai jelenléte már hónapokkal azelőtt megkezdődött Szaúd-Arábiában, hogy Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök nyilvánosan támogatta volna Rijádot, illetve a parlament jóváhagyását kérte volna. Egyiptomi katonai források szerint Kairó egy század Rafale vadászgépet, nyolc helikoptert és négy nagy szállító repülőgépet telepített a királyságba, miközben saját keleti és déli határain is megerősítette a védelmet, többek között Skyguard-Amoun légvédelmi ütegekkel.
Az egyiptomi haditengerészet modern fregattokat és korvetteket vezényelt a Vörös-tenger déli részére, a Báb el-Mandeb-szoros közelébe, hogy biztosítsa a hajózási útvonalakat. A lépéseket a jemeni húszik ismétlődő rakéta- és dróntámadásai indokolták, amelyek szaúdi stratégiai infrastruktúrát is célba vettek. Egyiptom alkotmánya szerint külföldi harci bevetéshez a parlament kétharmados hozzájárulása szükséges, a törvényhozás azonban csak zárt ülések után hagyta jóvá Szíszi október közepén benyújtott kérelmét.
Az egyiptomi vezetésen belül vita alakult ki a beavatkozás kiterjedéséről. Szíszi a Vörös-tenger, a Szuezi-csatorna és a szaúdi pénzügyi támogatás védelmére hivatkozva határozottabb fellépést sürgetett, a hadsereg parancsnokai viszont ellenzik a szárazföldi csapatok Jemenbe küldését. Egyiptom korábbi, 1962 és 1970 közötti jemeni beavatkozásának súlyos veszteségei miatt a katonai vezetés inkább a húszik parancsnoki központjainak, indítóállásainak és légvédelmének légi, illetve tengeri gyengítésére összpontosítana.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔