Az 500 eurós bankjegy: 2019 óta nem nyomtatják, de a Seszták-ügyben is felbukkant
Az Európai Központi Bank 2019-től nem bocsát ki új 500 eurós bankjegyet; a címlet jelenleg több mint 182 ezer forintot ér. A már forgalomban lévő példányok az EKB szerint a többi euróbankjegyhez hasonlóan örökre megőrzik az értéküket, és korlátlan ideig beválthatók az euróövezet bármely nemzeti központi bankjában. A lilás-rózsaszín címletek pénteken a többek között vesztegetéssel vádolt Seszták Miklós ügyében bemutatott pénzcsomagokban is felbukkantak, kötegekben.
Az első euróbankjegyek 2002. január 1-jén kerültek forgalomba. Az 500 eurós gyakorlatilag a német ezres márka utóda: a német készpénzhagyomány és a nagy címlet miatt került a sorozatba, és fizikai mérete szerint is a legnagyobb uniós bankó. Nála értékesebb európai készpénzcímlet lényegében csak a svájci 1000 frankos. Kis összegű fizetésre gyakran alkalmatlan, sok helyen nem is fogadják el. Egy 2011-es EKB-felmérésben a megkérdezettek 56 százaléka soha nem találkozott vele. Magyarországon 2025-ben alkotmányos jog lett a készpénzhasználat; a Fidesz és a Mi Hazánk is rárepült az ügyre.
Nagy összegek mozgatására és tárolására viszont ideális, mert az átutalásokkal szemben nehezen követhető. Az Europol 2015-ös tanulmánya szerint a címletet szorosan a bűnözéshez kötik, és a nemzetközi pénzmosásellenes nyomozásokban a jogsértő haszon tárolásának kedvelt eszköze. A portugál hatóságok egy angolai tiszt elleni ügyben nyolcmillió eurót – mai árfolyamon mintegy 2,9 milliárd forintot – foglaltak le, szinte kizárólag 500 eurósokban. 2009-ben Spanyolországban nyolcmillió eurónyi, jó minőségű hamis 500 euróst foglaltak, amelyet egy drogcsempész szervezet állított elő. A címletet csokipapírba, Kinder tojásba, mobiltöltőbe rejtve, poggyászbélésbe varrva, sőt lenyelt kapszulában is próbálták csempészni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔