2071-ig titkosították volna, de most nyilvánossá vált Josef Mengele svájci hírszerzési aktája

Évtizedekkel halála után nyilvánosságra hozták Josef Mengele, a hírhedt auschwitzi orvos svájci hírszerzési aktáit, amelyek eredetileg egészen 2071 végéig titkosítás alatt maradtak volna. A svájci Szövetségi Hírszerző Szolgálat (NDB) egy történész évekig tartó, kitartó jogi küzdelme után engedte hozzáférhetővé a dossziét. Az iratokat még a svájci szövetségi ügyészség rendőrségi szolgálata állította össze, amely a mai hírszerzés elődszervezete volt, majd 2001-ben kerültek a szövetségi levéltárba; a hírszerzés ezután többször is megtagadta a betekintést, legutóbb idén februárban. A történész a szövetségi közigazgatási bíróságon támadta meg a döntést, és az eljárás során kiderült, hogy a Mengele-dossziét korábban a Svájc második világháborús szerepét vizsgáló Bergier-bizottság is felhasználta. Egy 2001-es kormányhatározat liberálisabb hozzáférést írt elő az ilyen dokumentumokhoz, így az NDB felülvizsgálta álláspontját, és szeptember 8-án, bizonyos részek kitakarásával nyilvánossá tette az anyagot. A gyűjtemény korabeli sajtóbeszámolókat és rendőrségi iratokat tartalmaz: ezek szerint Mengele a háború után esetleg Svájcban is megfordult, álnéven próbálhatott bejutni az országba, a nyomozók pedig Írországból, Argentínából és Chiléből érkező jelzéseket is rögzítettek. Egy különösen érdekes részlet szerint 1964-ben egy diáknak álcázott izraeli ügynök érkezett Svájcba, hogy a helyi kapcsolatok és nyomok után kutasson; az informátorok védelme érdekében bizonyos személyes adatokat továbbra is kitakartak. Mengele 1943-tól szolgált Auschwitz-Birkenauban, foglyokon – köztük ikreken és gyerekeken – végzett embertelen kísérletei miatt „a halál angyalaként" hírhedt el; a háború után elkerülte a felelősségre vonást, Dél-Amerikába menekült, és 1979-ben Brazíliában halt meg, élete végéig bíróság elé állítása nélkül.