Nobel-díjas kutatóval indít új AI-programot az Allen Institute: olyan molekulákat terveznek, amelyek nem fordulnak elő a természetben

A seattle-i Allen Institute, a Washingtoni Egyetem és a Fred Hutchinson Rákkutató Központ közös kezdeményezése, az AI BioDesign, azt a feltevést teszi a munkája alapjává, hogy a természet, amelyet ismerünk, mindössze egy szelete annak, ami fizikailag és kémiailag egyáltalán létezhet. A projekt mesterséges intelligencia és nagyszabású laboratóriumi kísérletek összekapcsolásával olyan molekulákat és biológiai funkciókat tervez és tesztel, amelyek az evolúció során sosem jöttek létre, de megvalósíthatók. A tudósok célja adatbázisok, modellek és eszközök létrehozása, amelyek a jövő gyógyszereinek és technológiáinak „magjai" lehetnek: új rákkészítmények, neurodegeneratív betegségek elleni szerek, az óceánban műanyagot lebontó enzimek, sőt biológiai számítógépek is a vízió részei.

A kezdeményezés egyik vezetője David Baker, a 2024-es kémiai Nobel-díjas kutató, a számítógépes fehérjetervezés úttörője, aki az AI BioDesign tudományos igazgatójaként a WIRED en Españónak nyilatkozott. Szerinte a fő kockázatok – nem szándékolt kölcsönhatások élő rendszerekkel, váratlan környezeti hatások, visszaélés – nem sokban különböznek más új biológiai technológiákétól, ám a számítógépes tervezés előnye, hogy a molekulák szintézise előtt szűrni lehet őket, zárt laboratóriumi körülmények között alaposan tesztelhetők. Elmondása szerint a hosszú távú cél, hogy egy új betegség gyógymódját hetek alatt, ne évtizedek alatt hozzák létre. Baker a módszerek potenciálját az iparosításhoz, a villamosításhoz és a digitális forradalomhoz hasonlítja. Hozzáteszi: a tudomány gyakran úgy halad előre, hogy előbb észlelik, hogy valami működik, és csak utána értik meg, miért – a gépi tanulás különösen jó ebben az első lépésben.