Donald Trump külpolitikája és a beváltatlan háborús ígéretek
Donald Trump az „Amerika az első” szlogennel és a külföldi konfliktusok elkerülésének ígéretével tért vissza a Fehér Házba, ám második elnöki ciklusának második évére kormánya mélyen belekeveredett a nemzetközi vitákba. Bár az ötödik éve tartó ukrajnai háború egynapos lezárását ígérte, a béketeremtés elmaradt. Kijevvel való viszonya drámai fordulatokat vett: 2025 februárjában Trump és JD Vance alelnök az Ovális Irodában nyilvánosan bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amit a katonai segélyek és hírszerzési adatok átmeneti felfüggesztése követett. Később Trump Alaszkában tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ám nem született megállapodás, miközben az apadó készletek miatt a Patriot légvédelmi rendszerek átadása is korlátozott maradt.
Az amerikai elnök szövetségeseivel szemben is szokatlan nyomást alkalmazott területi igényei miatt. Grönland megszerzése érdekében 2026 januárjában a katonai erőt sem zárta ki, amire válaszul több európai NATO-partner katonákat küldött a szigetre; a vitát végül egy szeptemberi védelmi megállapodás rendezte a dán szuverenitás csorbítása nélkül. Kanadát többször az Egyesült Államok 51. tagállamaként emlegette, ám az ország új miniszterelnöke, Mark Carney határozottan elutasította a beolvadást, így a két szomszéd viszonya feszült maradt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔