Két különálló korai forrásból fejlődik ki az agy új kutatások szerint

A Nature Neuroscience című folyóiratban közölt tanulmány szerint az agy nem egyetlen közös sejthalmazból, hanem két párhuzamos korai sejtcsoportból fejlődik ki: az egyik az előagyat és a középagyat hozza létre, a másik az utóagyat formálja meg. Ez az eredmény cáfolja a Pieter Nieuwkoop holland kutató által 1952-ben felállított elméletet, amely szerint a teljes agy egyetlen közös idegi őssejt-populációból eredeztethető.

A kutatást végző stanfordi szakemberek – Rayyan T. Jokhai, Carolyn E. Dundes és Kyle M. Loh – egérembriók és emberi pluripotens őssejtek vizsgálatával követték a folyamatot. Fluoreszcens genetikai jelöléssel kimutatták, hogy a Gbx2 gént kifejező sejtek szinte kizárólag a fejlődő utóagyban jelennek meg, és hiányoznak az elő- és középagyból. Ez bizonyítja, hogy a sejtek sorsa már a gasztruláció végén eldől. Loh hasonlata szerint az agy részei úgy illeszkednek össze, mint a különféle helyeken gyártott alkatrészek egy okostelefonban.

A felfedezés kiemelten fontos a regeneratív orvoslás, valamint az olyan súlyos kórképek megértéséhez, mint a spinális izomatrófia és az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS). Mivel a létfontosságú folyamatokat irányító utóagy sejtjei ezen betegségek során pusztulnak, a pontos fejlődési útvonal feltárása nélkülözhetetlen az idegsejtek laboratóriumi előállításához.