Mit mondanak a források a rejtélyes „fekete magyarokról”?
A „fekete magyarok” kutatásának három fő kútfője Querfurti Brúnó hittérítő érsek 1003 és 1008 között Magyarországon keletkezett műve, Az öt remelete élete (Vita quinque fratrum), valamint II. Henriknek írt levelei; Chabannes-i Adémar Chronicon Aquitanicum et Francicum című krónikája; és a Kijevi Rusz első évkönyve, a 12. század elején összeállított Nesztor-krónika. A három forrás szűkszavú, de nélkülözhetetlen. Egyedül Brúnó járt a Magyar Királyságban, ezért feljegyzései a legmegbízhatóbbnak számítanak. Adémar soha nem járt ott, és Brúnót többször összetéveszti Augsburgi Brúnóval és Sankt Gallen-i Brúnóval. A Nesztor-krónika valószínűleg korai, bizánci forrásokra támaszkodik, fehér és fekete ugorokról ír; a „fekete magyarok” létezését alátámasztja, a fehér és fekete magyarság elkülönítésére azonban alkalmatlan.
Mivel egyik kútfő sem magyarázza meg a „fekete” jelzőt, az utókor etnikai, politikai, vallási és területi elméletekkel kísérletezik. Az etnikai magyarázat szerint a csoport a Levédiában a hét „fehér” magyar törzshöz csatlakozó kabarok. Brúnó, aki térítése során találkozott velük, hallotta az elnevezést, de nem indokolta: a kifejezés tehát a korabeli Európában és a magyarok között is élhetett. Adémar szerint bőrük az etiópokéhoz hasonlóan sötét; szemtanú híján ez középkori toposznak tűnik. A névtelen Descriptio Europae Orientalis a magyarok színét általában feketének mondja, így a „fekete magyarokat” nem kell eleve sötétebb bőrű kabaroknak tekinteni. A 11–13. századi izmaelita, muszlim és káliz népességnek nincs bizonyított köze a csoporthoz. A sztyeppei szín- és égtájszimbolika szerint a fehér a nyugati, uralkodó törzseket, a fekete az északi perifériát, a később csatlakozó segédnépeket (a kabarokat) jelölhette. Más olvasatban a fehér–fekete páros a törzsszövetségen belüli politikai ellenfeleket jelöli: nyugaton, a Kárpát-medence belsejében Árpád törzse és szövetségesei, keleten a velük szemben álló tábor.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔