Németország legnagyobb római érmelelete: 934 ezüst denár Wesseling mellett

Oliver Riedl amatőr régész egy évvel ezelőtt egy wesselingi, Köln déli részén fekvő mezőn, rutin keresés közben több érmét talált, és jelezte a hatóságoknak, hogy jelentős leletre bukkant. A szakértők feltárása után 934 darab, a 2. századból származó római ezüst dénár került elő. A kincset kedden mutatták be a bonni LVR-LandesMuseumban, az egykori nyugatnémet fővárosban. A régészeti örökségért felelős helyi hatóság szerint ez a Hadrianus császár korából származó legnagyobb érmelelet, amelyet Németországban valaha találtak. A regionális szakemberek úgy vélik, a kincset a 2. század második negyedében áshatták el.

Erich Classen, Észak-Rajna–Vesztfália vezető régésze szerint bankok híján valaki minden bizonnyal biztonságba akarta helyezni a pénzt; nem tudni, ki rejtette el, és miért nem találták meg korábban – elképzelhető, hogy a tulajdonos meghalt, mielőtt elővehette vagy továbbadhatta volna a helyét. Az ilyen kincsleletek a térségben nem ritkák, de kevés 2. századi lelet ennyire kiterjedt, a mai értékét pedig nehéz megbecsülni. Rahel Otte, a tartományi régészeti hivatal kutatója szerint egy közönséges légionárius évi mintegy 300 dénárt keresett, ennek körülbelül felét élelemre és felszerelésre levonták, így durván hat évnyi összes rendelkezésre álló jövedelmét kellett volna félretennie egy hasonló kincshez. A kölni vidék nagyjából Kr. e. 39-től Kr. u. 459-ig volt római uralom alatt; Marcus Vipsanius Agrippa a Rajna-határ biztosítására telepített katonai állomást, amelyből Colonia Agrippina, a mai Köln nőtt ki.