Visszaszorult a jüan Oroszország külkereskedelmében
Az amerikai másodlagos szankciók jelentősen visszavetették a jüan szerepét Oroszország külkereskedelmében. Az Egyesült Államok 2024 júniusában kiterjesztette a szankciók hatályát, erre válaszul a legnagyobb kínai bankok leállították az orosz partnerekkel folytatott tranzakciókat. A jüanra gyorsan átálló orosz gazdaságban ez komoly devizahiányt okozott: az utalásokat hónapokra befagyasztották vagy visszafordították, ezért az orosz jegybank a jüanalapú hitelezés visszafogását kérte a bankoktól.
Miközben a Kínával folytatott áruforgalom tovább bővül, az orosz exportbevételeken belül a jüan aránya a 2024 közepén elért csúcshoz képest felére, 22 százalékra esett. Az Ázsiába irányuló kivitel 69 százalékát már rubelben számolják el. A közvetlen banki kapcsolatok ellehetetlenülése miatt az orosz vállalatok közvetítőket és harmadik országokat kénytelenek igénybe venni. A fizetési ügynökökön keresztül bonyolított tranzakciók költsége a fuvarozási és logisztikai adatok szerint az ügylet értékének átlagosan 15–20 százaléka, és a kifizetések a szigorú ellenőrzések miatt gyakran így is elakadnak.
A jüan nemzetközi térnyerése is megtorpant: a SWIFT adatai alapján a kínai fizetőeszköz a negyedik helyről az ötödikre csúszott vissza, a japán jen mögé. Peking a saját CIPS rendszerének növekvő forgalmára hivatkozik, de egy elemzés szerint ez nem ellensúlyozza a SWIFT-en mért visszaesést.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔