A kínai elitdiploma sem jelent már biztos jövőt
Kínában évente több diplomát osztanak ki, mint amennyi Magyarország teljes lakossága, ám a felsőfokú végzettség egyre kevésbé jelent biztos belépőt a munkaerőpiacra. A kínai felsőoktatás hierarchiájának csúcsán a Pekingi Egyetem és a Csinghua Egyetem áll, amelyekhez különösen erős társadalmi és gazdasági elvárások kapcsolódnak. A középiskolák eredményességét és a tanárok szakmai előmenetelét sok helyen az is meghatározza, hány diák jut be e két intézmény valamelyikére.
Ezt a rendszer nyomását mutatta meg egy 2025 júliusában kirobbant csianghszi eset. Egy osztályfőnök dühösen reagált arra, hogy három kiváló tanulója a pontszámai alapján elérhető pekingi elitképzés helyett kevésbé rangos, de érdeklődésüknek jobban megfelelő egyetemet és szakot választott. A tanár szerint ezzel semmibe vették a beléjük fektetett munkát, az ügy pedig az iskola bocsánatkérése után is országos vitát váltott ki.
Közben rekordszámú fiatal végez a kínai egyetemeken, a pályakezdők munkanélkülisége pedig megközelíti a 19 százalékot. Emiatt még az elitintézmények diplomásai közül is sokan újabb mesterképzési vagy köztisztviselői felvételire készülnek ahelyett, hogy azonnal munkába állnának.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔