Mi áll az izraeli hadsereg állítóbbi létszám- és felszereléshiánya mögött

Az izraeli Channel 12 és a Maariv lap egyaránt „súlyos hiányokról" írt az izraeli hadsereg állítólagos felszerelési és létszámproblémáiról. A Channel 12 kedden arról számolt be, hogy az hadsereg elmaradt a tervezett, 12 amerikai Boeing Apache-harchelikopter beszerzéséről, mert nem volt rá elegendő pénz a beszerzési költségvetésből. A beszámoló egy nappal azután jelent meg, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök egy szokásos egyeztetésen nem tudta rávenni Jaír Lapid ellenzéki vezért az együttműködésre a katonai beszerzési költségvetés növelésében. A Channel 12 szerint a hadsereg már figyelmeztetett: ha nem érkezik meg hamarosan a kért többletforrás, leáll a háborúban megrongálódott tankok és páncélozott szállítójárművek hadrafoghatóvá állítása, és egyes lőszergyártó kapacitások is veszélybe kerülnek. A Maariv pénteki cikke szerint nincs elég tank és páncélozott jármű, mert a majdnem három évig tartó háború elhasználta őket, miközben százakat rongáltak meg. A lap ugyanakkor politikai szálat is felvetett: állítása szerint Bezalel Smotrich pénzügyminiszter politikai okokból vághatja meg a hadsereg keretét, miközben az ellenzék belharcokkal van elfoglalva. Hamze Attar védelmi elemző azonban az Al Jazeerának azt mondta, a hadsereg valószínűleg nem szenved valós hiányoktól: szerinte az ilyen jellegű hírek Izrael régóta alkalmazott stratégiájának része, amellyel túlozva mutatják be a hiányokat a pótlások felgyorsítására, sürgősséget keltve Washingtonban és Európában. Izrael hatalmas tartalékkal dolgozik – amit más országok harckésznek tartanának, azt Izrael „kritikusan alacsonynak" minősíti –, mivel több fronton akarja folytatni a háborúkat. Az elemző szerint az „kiszivárgott hírek" segítenek felgyorsítani a fegyverszállításokat, mielőtt az Egyesült Államok esetleg megváltoztatná politikáját; erre példa a Trump-adminisztráció állítólagos terve, hogy 60 ezer, rendkívül pusztító, 907 kilogrammos bombát adjon el Izraelnek többmilliárd dolláros csomagban. Izrael nem hoz nyilvánosságra lőszerkészlet-adatokat, a becslések szivárgásokon, kutatóintézeti elemzéseken és hivatalos tagadásokon alapulnak. A 2023-as IISS Military Balance szerint az izraeli erők 169 500 aktív állományú katonával, 465 000 tartalékossal és 8000 fegyveres erőkhöz tartozó szervezettel rendelkeztek. A katonai szolgálat 18 éves kortól kötelező a legtöbb zsidó, drúz és cserkesz izraeli számára; a férfiak jelenleg 32 hónapot szolgálnak, a 2026 júliusában elfogadott ideiglenes törvény szerint 2029-ben ez 30 hónapra csökken, a nők 24 hónapot töltenek el. Eyal Zamir vezérkari főnök többször kérte a férfiak kötelező szolgálatának 36 hónapra emelését. Az ultraortodox (haredi) férfiak sorozására irányuló lépések is arra utalnak, hogy a hadsereg próbálja növelni a létszámot: a teljes idejű vallási tanulmányokat folytató haredi férfiak 1948 óta voltak mentesítve, a Legfelsőbb Bíróság azonban 1998-ban jogellenesnek minősítette a mentességet, és 2024-ben végül elrendelte az aktív sorozás megkezdését, amire a hadsereg tízezreknek küldött behívót.