Jordániában felakaszthatják a keresztényeket meggyilkolókat a moratórium megszűnése után
Jordániában, ahol mintegy kétszáz–háromszázezer keresztény él, a merénylet után ismét napirendre került a halálbüntetés azokkal szemben, akik keresztényeket gyilkoltak meg. Az Iszlám Állam vállalta magára a támadást. A monarchia a Közel-Kelet egyik stabilabb állama: az ortodox és katolikus közösségek hagyományosan jelen vannak, viszonylagos vallásszabadságot élveznek, a közbiztonság is kedvezőbb a régió több országához képest, noha a szíriai határvidék és a térség feszültségei valós biztonsági kockázatot jelentenek.
A kis közel-keleti országban 2006 és 2014 között moratóriumot hirdettek a halálbüntetésre; az utolsó ismert állami kivégzést 2021-ben hajtották végre. A Magyar Nemzet szerint a büntetőjogi fordulat lehetővé teheti, hogy a kereszténygyilkosságokért felelősök bírósági eljárása halálbüntetéssel záruljon, a cím szerint akár akasztással. II. Abdullah király köszönetet mondott országa biztonsági szolgálatainak, hogy a merénylőket a „végsőkig” üldözték. A jordániai keresztények helyzete így nem azonosítható a térség vallási konfliktusok sújtotta államaival, a merénylet és a büntetés kérdése mégis a monarchia biztonsági és jogi válaszát helyezte előtérbe.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔