Nagy a rés az évi minimálbér-tárgyalásokon: a szakszervezetek 14, a munkaadók 4 százalékot kínálnak
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán egyelőre nincs előrelépés a jövő évi minimálbérről. A munkavállalói oldal a korábbi hároméves megállapodás szerinti 14 százalékos emeléshez ragaszkodik, a munkaadók négyszázalékos növekedést tartanak indokoltnak. Bubenkó Csaba, a Munkástanácsok Országos Szövetségének alelnöke szerint a magyar bérek uniós vásárlóereje kirívóan gyenge, a napi fogyasztási cikkek pedig az inflációt meghaladóan drágultak, ezért a bérfejlesztés elengedhetetlen; a kabinet tervezett, bruttó 680 ezer forint alatti keresetekre vonatkozó sávos jövedelemadó-csökkentése nem helyettesítheti a munkáltatói emelést. Attól tart, a munkaadók a négy százalékot és az adócsökkentést együtt már elégségesnek látják, holott az árrésstopok kivezetése és a várható drágulás – köztük az energia – még egy minimális korrekciót is felemészthet. Céljuk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbség megmaradjon, mert a szakirányú végzettségűek bérminimumának magasabbnak kell lennie, és a legkisebb keresetek emelése bérfelhajtó hatású; a minimálbér kevesebbeket érint, mint a garantált bérminimum. A munkáltatók a GDP-hez és a termelékenységhez viszonyítva túlzottnak tartják az elmúlt évek bérfejlesztését. Bubenkó szerint a termelékenység kulcskérdés a kkv-knál, ahol a munkavállalók kétharmada–háromnegyede dolgozik, de a mutató nem mindig tükrözi az egyéni teljesítményt; a versenyképességet kellene növelni. Szerinte a kormány konkrét terveit a VKF-en is tisztázni kellene, a munkavállalóknak pedig egységesen, törvényes keretek között kellene kiállniuk magukért.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔