A namíbiai népirtás került a német Bundestag vitájának középpontjába
A német Bundestagban a baloldali ellenzéki párt (Left Party) kezdeményezésére vitáztak a Német Császárság által Délnyugat-Afrikában, 1904 és 1908 között elkövetett népirtásról. A korabeli megsemmisítő hadjárat során a gyarmatosítók legalább 100 ezer ovaherero, nama, damara és szan őslakost mészároltak le, és ugyanennyit kényszerítettek elvándorlásra, rabszolgamunkára vagy fosztottak meg földjüktől. Hivatalos állami bocsánatkérés és kötelező érvényű megállapodás azonban azóta sem született Berlin és Windhoek között.
A vitát a karzatról kísérte Gaob Daniel Timotheus Frederick, aki a Shark Island-i koncentrációs táborban elhunyt felmenője, Cornelius Frederick maradványainak kiadását és feltétel nélküli bocsánatkérést követelt. Mellette Mutjinde Katjiua herero vezető elutasította a két kormány készülő nyilatkozatát, amely 30 év alatt 1,1 milliárd eurós segélyt juttatna az országnak, mondván: a fejlesztési pénzek nem helyettesíthetik az érdemi jóvátételt.
A német külügyminisztérium leszögezte, hogy a genocídium elismerése nem képezhet alapot kártérítési igényekhez. Jürgen Zimmerer történész szerint miközben a parlament az örmény vagy az ukrajnai népirtást már elismerte, a saját gyarmati bűnök beismerését a politikai akarat hiánya és a jóvátételi terhektől való félelem gátolja, hiszen egy ilyen kötelezettség a második világháborús áldozatokra tekintettel elviselhetetlen terhet jelentene Németországnak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔