A magyar labdarúgás valóságával szembesülnek a külföldre igazoló játékosok
Dénes Tamás és Szabó Tamás sportújságírók Világszint című, 2026 őszén megjelent kötete a magyar légiósok több mint százéves történetét dolgozza fel, rámutatva arra a szakmai lemaradásra, amellyel a külföldre szerződő labdarúgók évtizedeken át szembesültek. Míg 1956 után Puskás a Real Madridban, Kubala, Kocsis és Czibor pedig a Barcelonában ért el itthon politikai okokból nagyrészt elhallgatott sikereket, a hivatalos nyitásra 1979-ig kellett várni. Az 1978-as argentínai vb kudarca után, Szepesi György MLSZ-elnöksége idején Bálint László igazolhatott elsőként legálisan Nyugatra, a belga FC Bruges-höz.
Bár a vezetés célja a profizmus hazahozatala volt, a légiósok – köztük az 1992-ben a Waregemhez szerződő Urbán Flórián – kint döbbentek rá a hazai képzés és erőnlét elégtelenségére, miközben a magyar futball évtizedekre leszakadt a világ élvonalától. A kötet tanulsága szerint a jelenben már látszanak a kint szerzett tapasztalatok hasznosulásának jelei: Király Gábor Szombathelyen utánpótlásműhelyt működtet, Hajnal Tamás a Ferencváros sportigazgatójaként tevékenykedik, Szalai Ádám az MLSZ utánpótlásért felelős alelnökeként dolgozik a változásért, Szoboszlai Dominik pedig a Liverpool meghatározó játékosaként bizonyítja a nemzetközi elitbe való visszatérést.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔