Az MNB 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot, Varga Mihály a húszezresekről is beszélt
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén nem változtatott az alapkamaton, így az továbbra is 5,5 százalék. A határozat nem volt egyhangú: a tanács két javaslatot tárgyalt, az egyik a szinten tartást, a másik a kamatcsökkentést indítványozta. Varga Mihály jegybankelnök szerint a kamattartást a kedvező hazai kockázati megítélés, az inflációs kilátások alakulása és a nemzetközi gazdasági-pénzügyi környezet bizonytalansága együttesen indokolta. A globális folyamatok közül továbbra is kiemelt figyelem irányul az inflációs kockázatokra és a magas energiaárakra, amelyek a későbbi monetáris döntéseket is befolyásolhatják.
A beérkező adatok a szeptemberi előrejelzésekkel összhangban alakulnak; a frissített inflációs értékelést decemberben teszi közzé az MNB. A bruttó hazai termék a harmadik negyedévben 1,5 százalékkal nőtt, elsősorban az ipar teljesítményének köszönhetően, miközben a mezőgazdaság visszafogta a növekedést. Varga szerint Magyarország kockázati megítélése továbbra is kedvező, a forint árfolyama pedig jelentősen erősebb a korábbi időszakoknál. A piaci szereplők az év hátralévő részében további kamatemelésekre számítanak az Európai Központi Bank és a Fed részéről; a magyar költségvetés kedvező piaci fogadtatása szintén a stabilitás mellett szól.
A hitelminősítők közelgő felülvizsgálatairól a jegybankelnök azt mondta, monetáris politikai kérdésekben kedvező egyeztetések folytak. A nagy címletű bankjegyek cseréje folyamatos feladat, mert a megsérült címleteket ki kell vonni a forgalomból; ezt az MNB bonyolítja. A nagy címletek esetleges cseréjének következményeiről még nyáron levélben tájékoztatták a Pénzügyminisztériumot. Arra a felvetésre, hogy korrupciós ügyek feltárása érdekében a húszezer forintos bankjegyeket le kellene cserélni, Varga közölte: a kormány eddig nem kereste meg a jegybankot ilyen kezdeményezéssel.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔