Kína külföldi bányarészesedésekkel erősíti uralmát a kritikus ásványok piacán
Kína állami hátterű vállalatokkal és újonnan létrehozott intézményekkel igyekszik növelni részesedését a külföldi bányákban. A cél az elektromos járművekhez, félvezetőkhöz és repülőgépmotorokhoz szükséges kritikus ásványok ellátásának biztosítása, valamint Peking befolyásának erősítése afelett, hogy ki fér hozzá ezekhez a nyersanyagokhoz. Áprilisban külön hivatal kezdte felügyelni a központi állami vállalatok külföldi befektetéseit, júliusban pedig létrehoztak egy bányászati befektetési eszközt az ügyletek összehangolására.
A központosítás visszaszoríthatja a kínai cégek egymással folytatott rendezetlen versenyét, és erősebb pozíciót adhat nekik a nyugati vállalatokkal, valamint az új belépőkkel, köztük Szaúd-Arábiával és Indiával szemben. Ugyanakkor a hosszabb engedélyezési folyamat növelheti a korrupciós kockázatot és ronthatja a befektetések megtérülését. Kínai cégek az elmúlt két évtizedben olyan országokban is vásároltak bányászati eszközöket, amelyeket a nyugati vállalatok elkerültek, például Tádzsikisztánban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
A kínai ásványi felvásárlások értéke az év első három negyedévében 8,8 milliárd dollárra nőtt, ami legalább 2018 óta a legmagasabb éves szint. Peking különösen azokra az anyagokra összpontosít, amelyekből belföldön hiány van; a 70 százalékos importfüggőséget több ásványnál, például a réznél, lítiumnál, kobaltnál, nikkelnél és bauxitnál nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti. Kína közben a feldolgozásban is megőrizte előnyét: a finomított ritkaföldfémek mintegy 92 százalékát állítja elő. Exportkorlátozásai miatt Japánba szeptemberben már csak 4000 kilogramm ittrium-oxid jutott a korábbi 51 000 kilogramm helyett, miközben a Kínán kívüli ár kilogrammonként körülbelül 1150 dollárra emelkedett.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔