A forint a hét végére gyengült, az MNB 2028-tól 2,5 százalékos inflációs célt jelentett be

A forint hétfőn még erős volt az euróval szemben, 361,5 forint közelében, a hét végére azonban átmenetileg 366 fölé gyengült. Rodic Ádám, az MBH Bank elemzője szerint a hét első felében tartotta magát, a romló nemzetközi hangulatnak viszont már nem. A Fed előző heti kamatemelése után enyhültek a hozamfélelmek; kedden az amerikai–iráni tárgyalások hírei és a szaúdi kelet–nyugati olajvezeték újraindítása 100 dollár alá tolta az olajat.

Az MNB a várakozásoknak megfelelően 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot, és 2028-tól 2,5 százalékra csökkenti inflációs célját. A forint a döntés után átmenetileg 360 alá erősödött, majd visszagyengült; a piac ezt a monetáris szigor és a hitelesség jeleként értékelte. A Monetáris Tanács egyelőre nem készül további kamatcsökkentésre. Varga Mihály jegybankelnök a magas energiaárakat, a közel-keleti konfliktust és az európai szárazságot említette, ezért az 5,5 százalék az év hátralévő részében is maradhat. Kurali Zoltán alelnök szerint idén még lehet vágás, ha kedvezőek a külső piacok, és a kormány hiteles hiánycsökkentési tervet mutat be az eurócsatlakozáshoz. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az alacsony infláció miatt volt esély lazításra, de az MNB szigorú maradt.

A 360 alatti szint epizód maradt: amerikai nyilatkozatok felerősítették a kamatemelési várakozásokat, a dollár erősödött. Szerdán a PMI-k kedvezőek voltak, a piacot mégis a hozamok mozgatták: az euró 1,143-ról 1,138 közelébe süllyedt a dollárral szemben, a forint egy nap alatt 365,5 közelébe gyengült. Csütörtökre a Brent 107 dollár fölé ment; a régióban a forint reagált a legérzékenyebben.