Baka András alkotmánymódosítással is eltávolítaná a korábbi rendszer tisztségviselőit
Baka András köztársasági elnök szerint a tavaszi hatalomátadás Magyarországon egyfajta „vértelen forradalom” volt: a választók nemet mondtak a megfélemlítésre, az ipari méretű korrupcióra és a túlhajtott propagandára. Úgy látja azonban, hogy az előző korszak puszta leváltása még nem tette demokratikussá és jogállamivá az országot. Az új, európai alkotmányos demokrácia felépítésével párhuzamosan szerinte le kell bontani a korábbi rendszer intézményi örökségét, és felelősségre kell vonni a jogellenes működésért vagy a közvagyon magánvagyonná alakításáért felelősöket.
Az államfő szerint az előző hatalom által kulcspozíciókba bebetonozott tisztségviselők eltávolítása akár jogszabály- vagy alkotmánymódosítással is indokolt lehet, ha más módon nem biztosítható az intézmények jogállami működése. Elismerte saját hibáját is az első legfőbb ügyészi jelölt, Szathmáry Zoltán kiválasztásakor. Bár szakmailag alkalmasnak tartotta, nem mutatta be kellő alapossággal a nyilvánosságnak és a parlamentnek, hogy a jelölt testvére egy büntetőügy gyanúsítottja. A második jelöltnél, Fejes Péternél már nagyobb hangsúlyt fektetett az átláthatóságra.
Baka a külpolitikai irányváltást is fontosnak tartja. A szeptemberi New York-i ENSZ-beszédét teljes egészében maga írta, és az orosz agresszió elítélésével, valamint Ukrajna támogatásával azt kívánta jelezni, hogy Magyarország ismét közeledik Európához. A kegyelmi jogkört szigorúan jogi alapon gyakorolná, nem kíván „negyedfokú bíróságként” működni, és elutasítja a korábbi, terrorcselekményhez vagy pedofil bűncselekményhez kapcsolódó kegyelmeket. Az új alkotmányról azt mondta: önmagában egyetlen jogszöveg sem elég, ha nem működnek a demokratikus intézmények és a fékek ellensúlyok.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔