Egy évig mínusz 150 Celsius-fokon tárolt sertésveséket működtettek újra
Kutatók először tudtak nagyobb szerveket úgy lehűteni és hónapokig, illetve egy esetben több mint egy évig tárolni, hogy azok felmelegítés után ismét működőképesek legyenek. A Minnesotai Egyetem csapata sertésveséket hűtött mínusz 150 Celsius-fokra, ahol a szervek üvegszerű, jégkristályoktól mentes állapotba kerültek. A felmelegített veséket gépeken tesztelték, majd sertésekbe ültették: visszanyerték színüket és vizeletet termeltek, ami a működés fontos jele.
A módszer a vitrifikációra épül, amelyet ma már petesejtek, spermiumok és embriók tárolására is használnak, teljes szervek esetében azonban sokkal nehezebb alkalmazni. A fagyasztást megakadályozó krioprotektív anyagok mérgezők lehetnek, ráadásul a nagy szöveteket gyorsan és egyenletesen kell lehűteni, majd ugyanígy felmelegíteni. A kutatók ezért vas-oxid-részecskéket juttattak a vesékbe. Ezek elektromágneses, rádiófrekvenciás mezőben hőt termelnek, így a felmelegítés sebessége szabályozható, és mínusz 120 Celsius-fok felett gyorsítható.
A csapat 2023-ban patkányvesékkel már 100 napos tárolás után is sikerrel járt, most pedig nagyobb szerveken ért el hasonló eredményt. A kutatás egyelőre előzetes tanulmányként jelent meg a bioRxivon, szakértői bírálaton még nem esett át. A vesék nem tökéletesek, és azt sem bizonyították, hogy hosszú távon képesek fenntartani az állatok életét. Ha a módszer emberi szerveknél is működne, jelentősen kitolhatná a jelenlegi, mindössze 24–36 órás tárolási időt, és időt adhatna a megfelelő recipiens kiválasztására.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔