A jövedelmeknél jóval gyorsabban nőttek a magyarországi lakásárak
Magyarországon 2015 és 2025 között 26,5 százalékkal romlott a lakásárak és az egy főre jutó háztartási jövedelem aránya. Ez azt jelenti, hogy a lakásárak a háztartási jövedelmekhez képest ennyivel távolabb kerültek, nem pedig azt, hogy maguk az ingatlanok pontosan 26,5 százalékkal drágultak. Az Eurostat adatai alapján ennél nagyobb arányromlást csak Portugáliában, 60,8 százalékkal, illetve Hollandiában, 34,3 százalékkal mértek. Az uniós átlag mindössze 6,8 százalék volt.
A mutató változást mér, ezért nem állítja sorrendbe az országokat aszerint, hogy jelenleg hol hány évnyi jövedelem kell egy lakás megvásárlásához. A magyar adat az abszolút megfizethetőségi rangsor helyett az elmúlt évtized romlásának mértékét jelzi. Ráadásul az Eurostat a háztartási jövedelmeket vizsgálja, az országos átlag pedig elfedi a Budapest, a kisebb városok és a községek közötti különbségeket.
A romlás 2025-ben különösen gyors volt: egyetlen év alatt 8,8 százalékkal nőtt a lakásár-jövedelem arány, ennél nagyobb emelkedést csak Portugáliában mértek, 12,1 százalékot. Magyarországon a 2001 óta vezetett adatsorban ez volt a legnagyobb éves arányromlás. Eközben az uniós átlag 1,9 százalékkal nőtt, Lengyelországban pedig 3,2 százalékkal javult a mutató; Romániában tíz év alatt 42,8 százalékos visszaesést mértek.
Az OTP Ingatlanpont szerint a tavalyi kiugrásban szerepe lehetett az Otthon Start kedvezményes hitelének, amely élénkítette a keresletet és gyorsíthatta az árak emelkedését. Az MNB becslése szerint 2025 végén országosan 22,5, Budapesten 20,7 százalékos volt a lakások túlértékeltsége. 2026 második negyedévében ugyanakkor nominálisan is csökkentek az árak az előző negyedévhez képest, ami 2014 óta csak a negyedik ilyen alkalom volt; az éves folyamatot a későbbi végleges adatok mutatják meg.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔