Kína rekordméretű kereskedelmi többlete a gyenge belső keresletet is jelzi
Kína az év első tíz hónapjában 1,04 billió dolláros kereskedelmi többletet ért el, ami az exportágazat rendkívüli erejét mutatja, ugyanakkor a gazdaság tartós gyengeségeire is rávilágít. Az ország növekedése továbbra is erősen függ a külföldi kereslettől, miközben a belföldi fogyasztás alacsony. A kínai háztartások jellemzően jövedelmük legalább egyharmadát megtakarítják, részben a gyenge szociális védőháló, a bizonytalan ingatlanpiac és a jövőtől való óvatosság miatt.
Az egészségügyre, nyugdíjakra és jóléti támogatásokra fordított állami kiadások a GDP mintegy 10 százalékát teszik ki, szemben az OECD körülbelül 23 százalékos átlagával. A háztartási fogyasztás Kínában a GDP 39 százaléka, míg az Egyesült Államokban 68 százalék. Alicia García Herrero szerint ez azt jelenti, hogy az exportközpontú modellben a kínai háztartások közvetve támogatják a világ fogyasztóit, miközben a gyenge bérnövekedés és az ingatlanvagyon csökkenése fékezi a belső keresletet.
Októberben az export éves összevetésben 35,2 százalékkal nőtt, főként a félvezetők és az automatikus adatfeldolgozó gépek iránti kereslet miatt. Így Kína az eddigi adatok alapján meghaladhatja a 2025-ös, 1,2 billió dolláros rekordtöbbletet. A modell azonban külső ellenállásba ütközik: az Európai Unió évente 350 ezer darabban korlátozná a kínai hibrid elektromos autók importját. Carsten Holz szerint a világ nem tudja korlátlanul felvenni Kína többletkapacitását. Peking idei 4,5–5 százalékos növekedési célja 1991 óta a legalacsonyabb, miközben Xi Jinping 2035-ig megduplázná a gazdaság méretét.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔