Arab kéziratok széljegyzetei árnyalhatják az iszlám világ történetét
A Szardzsai Egyetem kutatói szerint az arab nyelvű kéziratok margóján fennmaradt szamaátok, vagyis „meghallgatási” bejegyzések új részletekkel gazdagíthatják a középkori iszlám világ történetéről alkotott képet. A Journal of Islamic Thought and Civilization folyóiratban közölt tanulmány szerint ezek a feljegyzések nem pusztán a kéziratok hitelességét igazolták, hanem azt is rögzítették, mikor és hol olvastak fel egy művet, kik hallgatták meg, valamint engedélyezték-e a szöveg további továbbadását.
A kutatócsoport 47, a 12. és a 15. század között keletkezett kéziratot vizsgált, és 132 egyedi peremjegyzetet azonosított. A dokumentumok Bagdadból, Fusztátból, Damaszkuszból, Aleppóból és Iszfahánból származtak, témáik pedig a hadíszoktól és a Korán-tudományoktól a művészetekig terjedtek. Egy-egy kéziraton akár több tucat, generációkon átívelő szamaát is szerepelhetett, így a kutatók nyomon követhetik a könyvek útját és hitelesítésük történetét.
A névsorok azt mutatják, hogy a tudás átadásában nemcsak vagyonos jogtudósok, hanem nők, kereskedők és kézművesek is részt vettek. A bejegyzések emellett a tudósok és diákok nagyfokú földrajzi mobilitását is jelzik. Digitalizálásuk és adatbázisba rendezésük segíthet ismeretlen történelmi személyek azonosításában, elveszett művek rekonstruálásában, valamint annak megértésében, hogyan működött a tanár és diák közötti, hangos felolvasáson alapuló hitelesítés.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔