Egy új diagnosztikai modell pontosíthatja az elhízás felismerését
Egy több mint 800 ezer ember egészségügyi adatait, akár 15 éven át követő nemzetközi kutatás szerint a testtömegindex önmagában pontatlanul jelzi az elhízást. A hagyományos BMI a felnőttek 5–9 százalékánál nem ismeri fel a problémát, miközben akár 3 százalékukat tévesen sorolja az elhízottak közé. Ennek oka, hogy a kilogrammban mért testtömeg és a testmagasság négyzetének hányadosa nem különíti el az izomtömeget a káros zsírszövettől, és azt sem mutatja meg, okoz-e már szervi működészavart a túlsúly.
A londoni King's College professzora, Francesco Rubino és kutatótársai a Lancet Bizottság korábban javasolt diagnosztikai keretrendszerét vizsgálták. Az új rendszer a BMI mellett a derékbőséget és a derék-magasság arányt is figyelembe veszi. A 30 feletti BMI akkor utal elhízásra, ha a derékbőség férfiaknál 102, nőknél 88 centiméter fölött van, vagy a derék-magasság aránya körülbelül 0,57-et ér el. A 25–29,9 közötti BMI-tartományban is megállapítható elhízás, ha mindkét hasi mérőszám átlépi a határt.
A Nature-ben közölt modell különbséget tesz a preklinikai és a klinikai elhízás között. Utóbbi esetben a zsírfelesleg már kimutathatóan rontja a szervek működését, míg előbbi inkább kockázati állapot. Az adatok alapján a klinikai elhízás az érintetteknek csak mintegy negyedét-harmadát, a teljes népesség 5–10 százalékát érinti, ami pontosabb kezelést és gyógyszerhasználatot tehet lehetővé.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔