A beszédhangokra figyelés segítheti az idegennyelv-tanulást
Egy, az UCL és a japán Tohoku Egyetem kutatói által végzett vizsgálat szerint az idegen nyelvek kiejtését azok sajátítják el a leggyorsabban és legpontosabban, akik különösen érzékenyek a hangok apró eltéréseire. A kutatók 67 japán, angolt tanuló résztvevőn mérték fel, mennyire képesek felismerni a nem beszédszerű hangok hangmagasság-, időtartam- és tónusbeli változásait, majd funkcionális MRI-vizsgálattal követték agyi aktivitásukat. A résztvevők olyan angol magánhangzókat is megkülönböztettek, amelyek nem léteznek a japán nyelvben.
A jobb hallási pontossággal rendelkezők gyorsabban és pontosabban tanulták meg az új kiejtést. Idegen hangok feldolgozásakor náluk kevésbé aktiválódott a nyelvi feldolgozásban részt vevő bal oldali szenzomotoros rendszer, agyi működésük inkább a nem beszédhangok észleléséhez hasonlított. Ez arra utal, hogy kevésbé próbálták az ismeretlen hangokat az anyanyelvük megszokott mintáihoz igazítani, ezért könnyebben érzékelték azok valódi jellegzetességeit.
A gyengébb hallási pontosságú tanulók ezzel szemben erősebben támaszkodtak anyanyelvük kiejtési rendszerére. Kazuya Saito-van Poeteren, a kutatás vezető szerzője szerint ebből nem következik, hogy például a britek biológiailag rosszabb nyelvtanulók lennének; sokkal fontosabb lehet a kevés értelmes nyelvi kitettség és az oktatási módszer. Az eredmények alapján az iskolai nyelvoktatásnak a szókincs és a nyelvtan mellett nagyobb hangsúlyt kellene adnia a hallás fejlesztésére. Padraic Monaghan szerint az agy természetes módon, kitettség révén tanul nyelveket, ezért a hallgatás szerepe meghatározó, miközben a tanulók hangérzékenysége kezdetben eltérhet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔