Elindult az északi Vosztok olajprojekt, Oroszország a Szovjetunió összeomlása óta nem indított ekkora kitermelési programot

Oroszország a Szovjetunió összeomlása óta nem indított ekkora programot a kőolaj-kitermelés felpörgetésére, mint a mostani északi Vosztok projektet. Értesülések szerint a Rosznyeft jégtörésre is alkalmas tartályhajókon akarja kiaknázni a Tajmir-félsziget mezőit; szeptemberben a helyi terminálon megtörtént az első hajók felpakolása. A régióban felmért 13 olajmező becslések szerint összesen 51 milliárd hordónyi tartalékot rejt. A Vosztok segítségével a várakozások szerint naponta mintegy 2 millió hordónyi nyersanyagot tudnának a felszínre hozni, a felfutás azonban fokozatos: 2026-ban 150 ezer, 2027-ben 600 ezer hordó a cél, a napi 1 millió hordós kitermelést 2030-ra tervezik. Kérdés, mennyi hajó bírja a zord körülményeket; legalább négy ilyen járművel rendelkeznek.

Az északi útvonal Vlagyimir Putyin számára kulcsfontosságú lehet, mert zavartalanabbul juttathatja a nyersanyagot a távol-keleti piacokra. Az orosz állami bevételek jelentős része olajból származik, és nagyban hozzájárul az Ukrajna elleni háború fenntartásához. Kijev súlyos csapásokat mért az orosz olajinfrastruktúrára, ami a bevételekben is meglátszik, ezért a Vosztok jelentősége tovább nőhet. Aggodalomra ad okot, hogy az ukrán drónok már több ezer kilométerre a határtól is képesek csapást mérni.