Francia diáktüntetések szítanak politikai összecsapást a 2027-es elnökválasztás előtt

Sébastien Lecornu francia miniszterelnök és Jean-Luc Mélenchon, a France Unbowed szélsőbaloldali vezetője heves vitába keveredett a középiskolai diáktüntetések miatt. A Párizs környékéről indult demonstrációkon a tanulók a krónikus tanárhiányra, az iskolaépületek romló állapotára és a megterhelő órarendekre hivatkozva követelnek több állami forrást, miközben tanórákat és iskolákat zártak el. A megmozdulások több térségben erőszakba torkolltak: a déli Alpes-Maritimes régióban a rendőrség hétfőn tíz középiskolást vett őrizetbe gyújtogatás, kövek és tárgyak dobálása, valamint egyéb erőszakos cselekmények miatt, miután két diák megsérült.

A konfliktus a 2027 tavaszán esedékes elnökválasztás előtt élezi a belpolitikai feszültséget. A 75 éves Mélenchon, aki a korábbi elnökválasztásokon 2012-ben és 2017-ben negyedik, 2022-ben pedig harmadik helyen végzett, a fiatal szavazók mozgósításával igyekszik túljutni az április 18-i első fordulóból a május 2-i döntőbe. Mélenchon azzal vádolta meg a kormányzatot, hogy brutalitással és nyíltan rasszista felhangokkal lép fel a tiltakozókkal szemben, míg Lecornu szerint a diákok és a rendőrök védelme az elsődleges, a rasszizmus vádját pedig felháborító sértegetésnek minősítette.

A politikai vitát súlyosbítja a francia államháztartás szorult helyzete: Lecornu a megosztott törvényhozásban próbál többséget szerezni a 2027-es költségvetéshez, miközben az alkotmányos korlátok miatt újabb ciklusra nem induló Emmanuel Macron elnök vezetésére komoly nyomás nehezedik a kiadáscsökkentések és a magas megélhetési költségek miatt.