Két geopolitikai sokk szűkíti a dízelpiacot, Magyarországon kifogytak az árképzési tartalékok

Két geopolitikai sokk, az iráni háború és az orosz finomítói problémák miatt rendkívül szűkös a globális dízelpiac; Szlovákiát leszámítva a közép-kelet-európai országok gázolajimportra szorulnak. Magyarországon a dízel nagy- és kiskereskedelmi árrése a januári literenkénti 88 forintról augusztusra 18 forintra, mintegy 80 százalékkal esett, ezért újabb világpiaci drágulás vagy forintgyengülés már gyorsan megjelenhet a kutakon. A Tisza-kormány június végén eltörölte a Fidesz-kormányzat márciusban bevezetett védett áras rendszerét, szeptember 11-én pedig a dízelautósoknak és az agrárszektornak célzott támogatást hirdetett; az előző kormányzat 2022-ben árstophoz is nyúlt. A Transport & Environment szerint az iráni háború kezdete óta tankolásonként átlag 30 euróval drágább a dízel Európában, napi 203 millió eurós többlettel; kockázat a potenciális amerikai dízelexport-tilalom is. Horvátország hetente szab maximális kútárat: szeptember 21-én 3 eurócenttel vitte le a dízel jövedéki adóját, ami így 10 centtel az uniós minimum alatt van, szeptember 22-től 1,91 euró a hatósági ár a 2,26 eurós beavatkozás nélküli szint helyett. Németország októbertől év végéig 14 centtel csökkenti a benzin és a dízel energiaadóját, áfával kb. 17 centes könnyítés, 2,5 milliárd eurós csomaggal. Csehország októberre 2,5 koronás literenkénti árréskorlátot hoz vissza, uniós minimumra vágja a dízeladót, és 2026–2027-ben a 2025-öshöz képest megugró finomítói marzs 50 százalékát vonná el, főként az Orlentől. Lengyelország szeptember közepén 60 százalékos olajipari extraprofitadóról szóló tervet fogadott el.