A dollár leváltásáról szóló BRICS-tervek egyelőre alig haladnak

A BRICS vezetői a helyi pénznemek szélesebb körű használatát és a határokon átnyúló fizetési rendszerek fejlesztését sürgetik, de a dollár háttérbe szorítása egyelőre inkább politikai cél, mint összehangolt program. A törekvést a geopolitikai feszültségek, az amerikai szankciók és vámok ösztönzik, különösen Oroszország és Irán esetében. A 2026-os BRICS-nyilatkozat ugyanakkor nem irányzott elő közös valutát, és a tagországok pénznemeiben lebonyolított kereskedelemhez sem rendelt konkrét új mechanizmust; a fizetési munkacsoportot csupán gyakorlati, határokon átnyúló megoldások kidolgozására kérte fel.

A dollár globális súlya továbbra is kiemelkedő: áprilisban a devizapiaci ügyletek 89 százalékában szerepelt, egy százalékponttal nagyobb arányban, mint egy évvel korábban. Az euró részesedése 29, a jené 17 százalék volt. Bár a tíz BRICS-tag 2024-ben a világgazdasági kibocsátás 27, az áruexport 24, a külföldi közvetlen tőkebefektetések beáramlásának pedig 22 százalékát adta, az egymás közötti kereskedelmük csak a világforgalom mintegy 5 százalékát tette ki.

Oroszország és Kína már kétoldalú kereskedelmük csaknem 90 százalékát rubelben és jüanban rendezi, ezt azonban elsősorban a 2022 utáni amerikai szankciók gyorsították fel, nem egy közös BRICS-stratégia. A legtöbb tagállami pénznem mögött nincs a dolláréhoz hasonlóan mély, likvid és világszerte elfogadott piac, ezért az exportőrök számára továbbra is a dolláralapú elszámolás a legegyszerűbb.

A mélyebb pénzügyi integrációt a tagok eltérő érdekei és az India, illetve Kína közötti versengés is hátráltatja. Kettejük kereskedelme a 2026 márciusával zárult évben rekordot jelentő 151,1 milliárd dollár volt, India hiánya azonban 112,16 milliárdra nőtt. India eközben 2025-ben mintegy 239 milliárd dollár értékben kereskedett árukkal és szolgáltatásokkal az Egyesült Államokkal, jelentős többletet elérve, ezért számára nem volna egyértelműen előnyös a dollártól való gyors eltávolodás.