Huang gondjai megrázják az AI-ipart
Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója a mesterségesintelligencia-korszak egyik legbefolyásosabb alakja volt: vagyont halmozott fel a fellendülésből, Donald Trump elnök közeli bizalmasa lett, és hangadóvá vált az amerikai–kínai viszonyban. Ez most veszélybe került, miután beismerte házasságon kívüli viszonyát Alice Huanggal, egy szingapúri cég vezetőjével, akit az amerikai hírszerzés kínai hírszerzési eszköznek minősített.
Az Nvidia igazgatótanácsa vizsgálatot indított; a cég szerint Huang teljes mértékben támogatja a felülvizsgálatot, és együttműködik. Tavaly 36 millió dollárt keresett, márciusban körülbelül 3,5 százalékos Nvidia-tulajdonnal rendelkezett; a bejelentés szerint tetszés szerinti alkalmazott, végkielégítés nélkül bármikor elküldhető. Pozíciója így kockán forog. David Yoffie, a Harvard Business School professzora szerint ő dönti el, ki kap chipeket és ki nem. A 1993-ban Huang által társalapított Nvidia a frontier AI-modellek tanításához használt chipek piacának 90 százalékát uralja; a hiány miatt az határozza meg, melyik AI-terület kap lendületet. A cég milliárdokat fektetett a saját chipeit vásárló cégekbe, köztük az OpenAI-ba és az Anthropicba. Yoffie szerint ha Elon Musk új adatközpontot akar, Huangot hívhatja.
Belsőleg Huang a részleteket is kézben tartja, a mintegy 60 ezer munkatárs e-mailjeire válaszol. Nincs közelében hasonló súlyú vezető, utódja sem látszik. Ryan Fedasiuk, a Foundation for American Innovation munkatársa szerint Huang a teljes amerikai AI-ipar teherhordója; a GPU mögötti víziója miatt pótolhatatlan, de a cégnek – amelyet a világ legnagyobbjaként, 4 billió dolláros tőkeberuházással említett – előbb kell jönnie. Az Nvidia-részvények hétfőn több mint 4 százalékot estek, miközben a tágabb indexek emelkedtek. Yoffie szerint a vizsgálat főként a belső szabályokra fókuszál; az FBI vizsgálhatja, sérült-e a törvény, a Kongresszus pedig azt, hatott-e a viszony a Kínának eladható chipek politikájára. Huang évek óta a szigorúbb exportellenőrzés ellen beszélt; hitelessége ezen a téren megkérdőjeleződhet. Az első Trump-kormány és a Biden-kormány korlátozta Kína hozzáférését az Nvidia chipeihez; Trump második ciklusában enyhítettek, idősebb generációkat engedve, azzal az érvvel, hogy Kína inkább függjön az amerikai technológiától. Sam Bresnick, a georgetowni CSET kutatója szerint a botrány felgyorsíthatja a további lépéseket.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔