A skandináv étrend az LDL-koleszterinszintet és a zsírmájat is javíthatja
A skandináv, más néven északi étrendet 2004-ben táplálkozástudományi szakemberek, kutatók és séfek dolgozták ki a Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország hagyományos alapanyagain alapulva. Nem szigorú fogyókúráról vagy tiltólistáról van szó, hanem hosszú távon követhető étkezési mintáról, amely a szezonális és helyi élelmiszereket részesíti előnyben. Középpontjában a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, teljes értékű gabonák, halak, magvak és egészséges növényi olajok állnak. A mediterrán étrendhez képest nagyobb szerepet kapnak benne a hűvösebb éghajlaton is megtermő növények.
Egy 2025 októberében közzétett, 47 tanulmány adatait összegző elemzés szerint az étrendet szorosabban követőknél 22 százalékkal alacsonyabb volt a bármilyen okból bekövetkező korai halálozás kockázata. A szív- és érrendszeri betegségekhez köthető halálozás kockázata 16, a daganatos betegségek miatti halálozásé 14 százalékkal volt alacsonyabb. Ezek azonban összefüggések, nem bizonyítják, hogy önmagában az étrend hosszabb életet garantál.
Egy 2024-es vizsgálatban a legmagasabb étrendi pontszámot elérőknél 58 százalékkal alacsonyabb esélyt találtak a nem alkoholos zsírmájbetegségre. A rozs, a zab és az árpa rostjai a bélmikrobiom számára is kedvezőek lehetnek, míg a halak omega–3 zsírsavai és a növényi élelmiszerek rostjai kiegyensúlyozott étrend részeként támogathatják az egészséget. Egy 2022-es, 399 túlsúlyos vagy elhízott nő adatait vizsgáló kutatás jobb alvásminőséggel is összefüggést talált.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔