Szakértők elemzése: így hálózta be a NER a magyar labdarúgást, kiszivárgott a kényszerítés
Pénteken mutatták be a „Kényszerítő – 16 év NER-uralom a magyar futballban” című, kritikus hangvételű kötetet az Orbán-rendszer és a magyar labdarúgás viszonyáról. A G-ADAM Kiadó vezetője, Galambos Ádám szerint a gondolat még az Orbán-kormány idején fogant meg benne: zavarta a stadionépítési láz, az NB I-es kluboknál a „Nemzeti Együttműködés Rendszere lovagjainak hatalma”, az utánpótlásakadémiák teljesítménynélkülisége és a sportközvetítések szüneteiben sugárzott propaganda. A 2026 áprilisában az ország vezetésében bekövetkezett változások után egyszerűbbé vált a megjelenés.
A könyvben tizenöt szakújságíró – köztük Borókai Gábor, Egri Viktor, Hrutka János és Székely Sarolta – dolgozza fel a 2010 és 2026 közötti futballpolitikát, a tao-milliárdoktól az utánpótlásképzésen és a határon túli támogatásokon át a stadionépítésekig, a sportsajtó és a propaganda működéséig, a szerencsejátékig, a futballdiplomáciáig, valamint a válogatott szerepléséig Erwin Koeman kapitányi időszakától Marco Rossiéig. Borókai összefoglalásában a megelőző két évtized is helyet kap. Egyes ügyeknél a források nem adhatták a nevüket, mert a labdarúgásban vagy annak környékén dolgoznak. Lipcsei Árpád szerkesztő szerint a cél az objektivitás: nem hallgatják el, ha a kapcsolatnak volt társadalmi vagy sportszakmai haszna, de felteszik a kérdést, megérte-e annyiért és úgy, és szabályos volt-e.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔