Nagy-Britannia szankciós eszközeivel a palesztin kitelepülések támogatóit is megcélozza
Az Egyesült Királyság kibővíti szankciós eszközeit, hogy vagyont fagyaszthasson be és megcélozhasson olyan szereplőket, akik az illegális izraeli palesztin településeket támogatják, akadályozzák a humanitárius segélyezést, vagy törvénytelenül tartják fogva embereket. A 2020-as szankciós rendszerhez egy jogi eszközön keresztül három új alapot vesznek fel: a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértését, a humanitárius segély akadályozását, valamint a személy szabadságához és biztonságához való jog súlyos megsértését. A jogorvoslat a közvetlen elkövetőkön túl a segítőkre, támogatókra, finanszírozókra és az illegális tevékenységből hasznot húzókra is kiterjed – akár bankokra és kereskedelmi vállalatokra is, mivel a kijelöléshez elegendő a részvételhez fűződő gyanú megalapozottsága. Az intézkedések közt vagyonzár, utazási tilalom és vezetői alkalmatlansági határozat szerepel, és új sürgősségi eljárás lehetővé teszi, hogy a kormány az EU, az USA, Kanada vagy Ausztrália már meghozott kijelöléseit 112 napig tükrözze. Ed Miliband külügyminiszter azért siet, mert Izrael az E1 jelű, 1234 lakásos településrész megépítését tervezi a Ciszjordániában – sok megfigyelő szerint ez megnehezítené egy egységes, életképes palesztin állam létrejöttét. A pályázatok beadási határideje október 19., de az értékelés az október 27-i izraeli választás utáni, november 19-i időpontig biztosan elmarad. A palesztin civilek által üdvözölt új szabályok nyitva hagynák az utat a palesztin gyermekek fogva tartásáért felelősök szankcionálásához is: a Save the Children becslése szerint 20 év alatt 10 000 palesztin gyermek fordult meg izraeli katonai őrizetben. Izrael a múlt héten bezárta a brit konzulátust, és 21 diplomatának kellett elhagynia az országot, ami azonban nem tántorította el Londont; külön munka folyik az európai partnerekkel arról is, hogyan tiltsák be a telepekkel folytatott brit kereskedelmet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔