Az amerikai félidős demokrata győzelem vegyes európai reakciót váltott ki
Az amerikai félidős választás a Republikánus Párt jelentős vereségét, a demokraták egyértelmű győzelmét és Donald Trump elnök súlyos kudarcát hozta; a Demokrata Párt a Kongresszus mindkét házában kényelmes többséget szerzett. Európában vegyes a fogadtatás: a megszólaló vezetők többsége visszafogott, Donald Tusk lengyel miniszterelnök alig, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök egyáltalán nem leplezte az örömét. Trump második elnöksége alatt vámháborúval, Grönland kérdésével, az európai szélsőjobb támogatásával, az uniós integráció gyengítésének szándékával és durva hangnemmel (Sánchez, Giorgia Meloni, Friedrich Merz) riválisként kezelte Európát; a demokrata törvényhozás elvileg korlátozhatja ezt, de a kül- és védelempolitikai elnöki jogkörökkel Trump fokozhatja is a konfrontációt.
Egy az AFP-nek névtelenül nyilatkozó európai diplomata szerint Washington befelé fordul, a Kongresszus és a Fehér Ház csatája lesz a fő kérdés, Trump jogköreit azonban használni fogja. Merz szerint az elmúlt két évben Trump javarészt kongresszus nélkül, elnöki rendeletekkel kormányzott, és ez így maradhat. Sánchez a november 29-i spanyol előrehozott választás előtt az X-en a kizárólag elszegényítő politikák, a gyűlölet, a szexizmus, a klímatagadás és az elitek kiváltságai elleni szavazásként értékelte az eredményt, Brazíliához hasonlítva, és azt állította, hogy Alberto Núñez Feijóo és Santiago Abascal (Néppárt, illetve Vox) hulláma összeomlik. Az AfD, a francia Nemzeti Tömörülés és az olasz Liga szerint a republikánusok nem a trumpizmus miatt, hanem azzal szemben buktak, Trump iráni háborúja miatt. Alice Weidel, Jordan Bardella és Matteo Salvini azt hangsúlyozzák, hogy a kudarc a be nem avatkozási ígéret megszegéséből ered; Weidel szerint ez csapott vissza a republikánusokra. Az iráni háború az európai radikális jobboldalon is népszerűtlen, egyrészt mert magukat háborúellenesnek (gyakorlatban Ukrajna katonai támogatásának megszüntetése mellett) állítják, másrészt mert a közel-keleti konfliktus Európában is felhajtotta az üzemanyagárakat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔