Egy 1834-es kanyarólevél tanulságai a mai oltásellenességről
Egy 1834. szeptember 23-án kelt levél egy angliai kanyarójárványról különös párhuzamot kínál a mai oltásellenes mozgalmak megértéséhez. Jane Butt, a Broughton nevű faluban élő anya arról számolt be, hogy saját gyermekén kívül további 36 ember betegedett meg. Többeknél súlyos tüdőgyulladásos szövődmény alakult ki, de mindenki felépült. Butt ezt nem a betegség természetes lefolyásának, hanem Morison tablettáinak tulajdonította, amelyeket csecsemőknek is adott, akár hat szemet egyszerre.
A készítményt James Morison, egy orvosi képzettséggel nem rendelkező kereskedő árulta, és azt állította, hogy hashajtóival kiüríthető a szervezetből a „tisztátalan vér”. Követői, a higéisták az orvosokat monopóliummal vádolták, miközben az akkori orvoslás valóban gyakran alkalmazott téves diagnózisokat és veszélyes kezeléseket. A levelet közlő Medical Dissenter maga is árusította a tablettákat, és gúnyolta Edward Jenner himlőoltását.
A történész azért idézi fel Jane Butt történetét, mert a hétköznapi emberek tapasztalatai is hozzájárultak az egészségügyi tudás kialakulásához. A párhuzam különösen időszerű: az Egyesült Államokban 2026-ban már több mint 4500 kanyarós esetet regisztráltak, Pennsylvaniában pedig hat, a betegséggel összefüggő halálesetről számoltak be. Az óvodások kanyaróoltási aránya 92,4 százalékra esett, miközben az iskolai járványok megelőzéséhez ennél magasabb átoltottságra lenne szükség. A mai egészségügyi populizmus egyik megjelenési formája a Make America Healthy Again, vagyis a MAHA mozgalom, amelyben sok anya vesz részt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔