Hatalmas árat fizet Magyarország az extrém nyárért és a csapadékhiányért

A 2026-os nyár rendkívüli forrósága és aszálya legalább fél százalékponttal veti vissza a magyar GDP-növekedést, amely így a várt 2 százalék feletti szint helyett 1,8 százalék körül alakulhat. Az Európai Bizottság adatai szerint a kontinensen Magyarországot sújtotta leginkább a szárazság: az agrárium teljesítménye 15 százalékkal esett vissza, a búzatermés közel 22, a repcéé 26, a kukoricáé pedig drámai mértékben, 51 százalékkal maradt el az ötéves átlagtól. Bár a 2022-eshez mérhető élelmiszerár-robbanás az uniós importnak köszönhetően nem várható, a dráguló műtrágya és a globális El Niño-jelenség fűtheti az inflációt.

A folyók rendkívül alacsony vízszintje a teherszállítást és az idegenforgalmat is megtépázta, a dunai szállodahajók több mint fele elmaradt. Az energiaellátásban szintén kritikus helyzet alakult ki: augusztus elejére a Paksi Atomerőmű termelése kapacitásának alig 11–12 százalékára zuhant a Duna alacsony vízhozama miatt, ami további 0,1 százalékponttal rontotta a GDP-t. A termelést hálózati importtal és egy 6,1 milliárd forintos folyami gátépítéssel sikerült stabilizálni. Az extrém időjárási kockázatok kezelésére a Tisza-kormány egy 500 milliárd forintos Havária Alapot hozott létre a módosított költségvetésben, miközben az OECD szerint a klímaalkalmazkodás évente a GDP 0,2 százalékát fogja felemészteni.