Kik a klímacsúcstögy kulcsszereplői a COP31-en?
Az antalyai COP31 klímacsúcs az Ausztrália és Törökország közötti éles vitát követő kompromisszummal indult el: a hivatalos tárgyalásokat Ausztrália elnökli, a rendezvény házigazdája pedig Törökország. Bár Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök korábban kiemelt ígéretként kezelte a csúcs megrendezését, nem tervez hosszú tartózkodást a helyszínen. A tárgyalások operatív irányítása Chris Bowen éghajlat- és energiaügyi miniszterre hárul, aki nehéz helyzetben van, hiszen Ausztrália egyszerre jelentős fosszilis tüzelőanyag-exportőr és a megújuló energia éllovasa, ahol a gyorsan terjedő napenergia révén a fogyasztóknak olykor már ingyenes áramot is kínálnak.
A vendéglátó Törökország kormánya Murat Kurum környezetvédelmi miniszter révén az önkéntes programokat felügyeli, előtérbe helyezve az elnök felesége, Emine Erdoğan által szorgalmazott hulladékcsökkentést és körforgásos gazdaságot. A szakmai tanácsadók között Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője a globális gazdaság villamosításának fontosságát hangsúlyozza, ami a fűtés és a közlekedés zöldítésével felére mérsékelhetné az energiaszükségletet.
A negyedik elnöki terminusát kezdő brazil elnök, Lula da Silva a fosszilis energiahordozók kivezetésére és az erdőirtás megállítására készített nemzetközi ütemterveket mutat be. Kína elnöke, Hszi Csin-ping nem utazott el a csúcsra, ám az évi kibocsátás közel harmadáért felelős, zöld technológiákba is hatalmas összegeket fektető országa nélkül nem születhet érdemi eredmény. Eközben India miniszterelnöke, Narendra Modi a jelentős szénszektor és a világ harmadik legnagyobb megújuló kapacitása közti vívódás közepette áprilisban indoklás nélkül visszavonta a 2028-as COP33 megrendezésére beadott pályázatát.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔