Magyarországon az uniós átlagnál jóval többen dohányoznak

A dohánytermékek ára várhatóan már november 1-je előtt emelkedni kezdhet, amikor életbe lép a dohánytermékek jövedéki adójának újabb emelése. A gyártók nem feltétlenül egyetlen lépésben hárítják át a többletterhet a vásárlókra: az adóemelés hatása több részletben, akár hónapok alatt is megjelenhet az árakban.

A változás húszéves folyamatba illeszkedik. Ez idő alatt több mint ötszörösére nőtt a cigaretta tételes, vagyis fix összegű jövedéki adója, miközben a százalékos adórész korábbi fokozatos csökkentése után változatlan szinten maradt. A nemzetközi tapasztalatok szerint a dohánytermékek drágítása általában mérsékli a fogyasztást, különösen akkor, ha az áremelkedés tartós és érezhető. Ugyanakkor az intézkedés a feketepiac bővülésének kockázatát is felveti, ezért a hatás nem kizárólag a legális értékesítés alakulásától függ.

A WHO 2025-ös becslése szerint 2024-ben a magyar lakosság 35 százaléka dohányzott. Ez 2010-hez képest 3,4 százalékpontos csökkenést jelent, de Magyarország így is a hetedik legmagasabb dohányzási arányt mutatta az Európai Unióban. A jelenség közegészségügyi jelentősége különösen nagy, mert a dohányzás növeli a rák, a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a stroke kockázatát. Ezek a betegségek Magyarországon népbetegségnek számítanak, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az elkerülhető halálozások aránya a második legmagasabb az EU-ban.