A sencseni csúcstalálkozó nem hozott új világrendet
A sencseni APEC-találkozó keretében tartották meg Kína, Oroszország és az Egyesült Államok vezetőinek első háromoldalú csúcstalálkozóját. Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping történelmi eseményként mutathatta be az egyeztetést, a találkozó azonban a várakozásokhoz hasonlóan inkább politikai fotóalkalom maradt, mint érdemi áttörés. A közös nyilatkozat a stratégiai stabilitást, a hidegháborús gondolkodás elutasítását, a gazdasági szétválás ellenzését és a második világháború utáni rendezés tiszteletét hangsúlyozta.
A találkozót megelőzően felmerült, hogy egy új Jaltai Konferenciához hasonló alku születhet a világ befolyási övezetekre osztásáról. Ez az összehasonlítás azonban félrevezető: a mai nagyhatalmak gyengébbek 1945-ös elődeiknél, és egyikük sem képes egyszerűen ráerőltetni akaratát a kisebb országokra. Trump nem kényszerítheti Ukrajnát kapitulációra vagy Tajvan átadására, Putyin nem állíthatja helyre erővel a szovjet nagyhatalmi szerepet, Kína pedig továbbra sem vonta ellenőrzése alá Tajvant.
A nukleáris kockázatok csökkentéséről csak párbeszédben állapodtak meg, előzetes diplomáciai előkészítés nélkül, ezért ennek gyakorlati eredménye bizonytalan. A Nemzetközi Büntetőbíróság elítélése viszont tovább erősítheti a nemzetközi intézményekkel és az emberi jogokkal szembeni autoriter fellépést.