Elemzés a bilincsek politikájáról és az elszámoltatás kockázatairól

Seszták Miklós és Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztése és ezt követő őrizetbe vétele egyszerre értelmezhető jogállami lépésként és politikai gesztusként – erre hívja fel a figyelmet az Index Pillanatkép elemzői cikksorozatának legújabb írása. Nagy Attila Tibor elemző szerint a Magyar Péter vezette Tisza-kormány az intézkedéssel részben az egyre türelmetlenebb tiszás választóknak kívánt konkrét eredményt felmutatni, akik mind nehezebben értették, miért maradhatnak szabadlábon az előző Orbán-rendszer egykori vezetői. Magyar Péter kampányidőszakban rendszeresen „Út a börtönbe!" jelszóval mozgósított, és Facebook-oldalán a „Bilincs, bilincs, rács, rács" fordulatot alkalmazta például Mészáros Lőrinccel összefüggésben. Igaz, interjúkban azt is elmondta, hogy kormányra kerülve nem ő fogja bárkit börtönbe juttatni – ezt azonban kisebb hangsúllyal közölte, ezért számos szavazó a kormányváltás után hamarabb várt látványos letartóztatásokat, mint amelyek ténylegesen bekövetkeztek. Az elemző szerint az Unger Anna NVVH-elnökké választása körül kialakult vita is ezt a feszültséget tükrözte: a csalódott szavazók egy része úgy olvasta a Ligeti Miklóssal szembeni személyi döntést, hogy az új hatalom nem veszi komolyan az elszámoltatást. A cikk ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a nyomozó hatóságokra és az ügyészségre nehezedő nyilvános és politikai nyomás – amelyet internetes influenszerek és véleményvezérek is erősítenek – veszélyezteti a pártatlan eljárást, és összeegyeztethetetlen egy valódi jogállami demokráciával. Az ártatlanság vélelmének háttérbe szorulása és a közhangulathoz igazodó igazságszolgáltatási elvárások ráadásul a revanspolitikának is teret nyitnak: a politikai hatalom viszonylagos, és aktuális birtokosainak is számolniuk kell azzal, hogy egyszer ők kerülhetnek a számonkérés másik oldalára.