A csalóérzet és a sebezhető nárcizmus átfed, de nem azonos, áll a kutatás
Németül beszélő felnőttek körében végzett kutatás szerint, akik szüleiket túlvédőnek és kontrollálónak idézték fel, erősebb impostor-érzést és magasabb sebezhető nárcizmust jeleztek. Mindkét jelenség magasabb kötődési szorongással és mások iránti alacsonyabb bizalommal járt együtt; statisztikai elemzések szerint az impostor-énkép és a sebezhető nárcizmus mégis elkülöníthető. A tanulmány a Personality and Social Psychology Bulletinben jelent meg.
Az impostor-jelenség tartós alkalmatlanság- és önkételérzés objektív kompetencia ellenére: a sikert szerencsének, túlzott erőfeszítésnek vagy külső körülménynek tulajdonítják, és attól tartanak, hogy kiderül a vélt inkompetencia. A grandiózus nárcizmust felfújt fontosság, dominancia és csodálatvágy, a sebezhetőt bizonytalanság, érzékenység, védekezés és alkalmatlanságérzet jellemzi. A nárcizmus jogosultság- és ellenséges vonásai nem sajátjai az impostor-képnek. Gyermekkori kontrolláló, túlvédő, kritikus vagy érvénytelenítő nevelés mindkettőhöz kapcsolódott.
Kristina Klug (Goethe Egyetem, Frankfurt) és munkatársai 339, 16–80 éves (átlag 33 év) résztvevőt vizsgáltak; körülbelül 71 százalék nő, 46 százalék dolgozó, 41 százalék hallgató volt. Online kérdőív 2023 februárja és áprilisa között: Impostor-Selbstkonzept-Fragebogen, német Five-Factor Narcissism Inventory rövid forma, emlékezett nevelési stílus (EMBU rövid német változata: elutasítás/büntetés, érzelmi melegség, kontroll/túlvédés) és Revised Adult Attachment Scale. Az impostor-énkép erősen összefüggött a sebezhető nárcizmussal, a grandiózussal jóval gyengébben.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔