Egy 24 éves kutatás feltárta a erdőtalajok meglepő klímaelőnyét
A Göttingeni Egyetem és a Baden-Württembergi Erdészeti Kutatóintézet (FVA) szakemberei legfeljebb 24 éven keresztül követték nyomon a talaj gázösszetételét Délnyugat-Németország 13 erdős területén. Az Agricultural and Forest Meteorology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az erdőtalajok metánelnyelése évente átlagosan mintegy 3 százalékkal növekedett a vizsgált időszakban. Ez a felfedezés ellentmond azoknak a korábbi nemzetközi metaanalíziseknek és amerikai kutatásoknak, amelyek a klímaváltozás hatására a metánelnyelés akár 80 százalékos visszaesését vetítették előre a megnövekedett csapadék miatt.
A Martin Maier professzor vezette kutatócsoport kétheti rendszerességgel gyűjtött talajgázmintákat a földbe telepített vékony csöveken keresztül különböző mélységekből, valamint a talajfelszínre helyezett hermetikus kamrákkal is ellenőrizte a gázkoncentráció változásait. A meglepő növekedés hátterében a csökkenő csapadékmennyiség és a felmelegedés áll. Amikor a talaj szárazabbá válik, a részecskék közötti apró pórusokat nem víz, hanem levegő tölti ki, így a légköri metán akadálytalanabbul juthat mélyebbre a talajba. A földben élő mikroorganizmusok ezt követően energiaforrásként bontják le ezt az üvegházhatású gázt, a magasabb hőmérséklet pedig kismértékben még serkenti is a mikrobiális aktivitást.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔