Új tulajdonosi megoldást keresnek az államhoz került Librinek
A Libri helyzetéről azért folyik komoly vita a könyvszakmában, mert a vállalat egyszerre számít a piac legerősebb szereplőjének és politikailag érzékeny tulajdonnak. A csoporthoz nemcsak a Libri könyvesbolti és e-kereskedelmi hálózata tartozik, hanem több jelentős kiadó is, köztük a Helikon, a Park, a Jelenkor és a Kolibri. Az MCC 2021 áprilisában szerzett részesedést a cégcsoportban, majd 2023 júniusában már a részvények 98,41 százalékát birtokolta.
Az átvétel után sokan attól tartottak, hogy a Libri működését politikai és ideológiai szempontok is torzítják majd. Bár történtek vitatott lépések – például megszüntették a Libri-díjat, és az MCC könyvei feltűnő helyet kaptak az üzletekben –, az igényes szak- és szépirodalom nem tűnt el a kínálatból. A cikk azt vizsgálja, mi történjen az államhoz került vállalattal: az állami működtetés és a jelenlegi struktúra fenntartása sem látszik ideálisnak, de a magánosítás, illetve a cég feldarabolása és értékesítése is komoly kérdéseket vet fel.
A Libri gazdasági súlyát a számok is jelzik. Konszolidált árbevétele 2025-ben 37,6 milliárd forint volt. A teljes magyar könyvpiac 2024-es forgalmát az MKKE 68,7 milliárdra becsülte, 2025-re pedig mintegy 74 milliárddal számol. Ez alapján a Libri a piac körülbelül felét ellenőrzi, miközben a terjesztésben ennél is nagyobb lehet a befolyása. Összehasonlításként a második helyezett Líra 13,7 milliárdos bevételt ért el.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔