Kozmikus törmeléksáv mutatja meg, milyen lehet a Naprendszer vége
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) kutatói a Very Large Telescope műszerrel szokatlan törmelékkorongot fedeztek fel a Földtől 1600 fényévre lévő, J1328−1450 jelű fehér törpe körül. A csillagkatalógusokból már ismert égitestet gázból és porból álló korong övezi, amely két különálló, egy rés által elválasztott gyűrűből áll. A szakemberek szerint a képződmény egy egykori bolygórendszer maradványa, amely a csillag vörös óriássá fúvódása, majd fehér törpévé zsugorodása során jött létre, elpusztítva a belső bolygókat és szélsőséges hatásoknak kitéve a megmaradt kőzettesteket.
A felfedezés a Naprendszer sorsát is előrevetíti: mintegy 5 milliárd év múlva a Nap is felemészti fűtőanyagát, vörös óriásként elnyeli a legközelebbi bolygókat, majd fehér törpévé alakulva hasonló törmeléksávot hagyhat maga után a széteső kőzetmaradványokból.
A kettős gyűrűs szerkezet hátterében a kutatók szerint legalább két túlélő bolygószerű objektum állhat, amelyeket közvetlenül még nem tudtak azonosítani. A belső égitest átmérője csupán néhány kilométeres lehet, míg a távolabbi a Plútóhoz vagy a Holdhoz hasonló méretű. A gyűrűk kialakulását e testek gravitációs kölcsönhatása magyarázhatja, de az sem kizárt, hogy a két sáv egyetlen korábbi égitest szétvált részeiből, például a kérgéből és a magjából jött létre.