Az éghajlatváltozás kétezer évnyi lehűlési folyamatot fordíthatott vissza
Egy, a Science folyóiratban megjelent kutatás szerint az ember okozta felmelegedés megszakított egy mintegy kétezer éve zajló természetes lehűlési folyamatot, amely a Föld következő nagy eljegesedésének egyik korai szakasza lehetett. A kutatók szerint körülbelül háromezer éve érte el utolsó minimumát az észak-amerikai jégtakaró kiterjedése, majd nagyjából kétezer éve ismét növekedni kezdett. Ez a terjeszkedés az 1960-as években, a hőmérséklet emelkedésével fordult vissza.
A vizsgálat középpontjában a Laurentide-jégtakaró egyik maradványa, a kanadai Baffin-szigeten található Barnes-jégsapka állt. A korábbi jégtakaró az Északi-sarkvidéktől a mai Illinois területéig húzódott, helyenként mintegy két mérföld vastagságot is elérve. A Barnes-jégsapka nagyjából Delaware állam méretének felel meg, és azért különösen értékes a kutatás szempontjából, mert nagyrészt a sziklás aljzathoz fagyott. Így a jég alatt megőrződhetett az a növényzet, amelyet a jég előrenyomulása temetett be.
A kutatók radiokarbonos kormeghatározással elemezték a jég visszahúzódása során felszínre került növényi maradványokat, köztük azokat is, amelyek az 1960-as évektől váltak láthatóvá. Ezek alapján időrendben követni tudták, hogyan haladt előre a jég pereme. Az eredmények új értelmezést adhatnak az 1970-es évek vitatott lehűlési előrejelzéseinek is. Akkor a természetes éghajlati ingadozás, a légköri aeroszolok és az üvegházhatású gázok szerepéről folyt vita, miközben a bizonyítékok egyre inkább a hosszú távú felmelegedést támasztották alá.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔