Magyar kutató közreműködésével restaurálták az eredeti pócsi kegyképet
A bécsi Stephansdomban őrzött eredeti pócsi Istenszülő-ikont az első könnyezés 1696. november 4-i évfordulójára ismét restaurálták. A munkában Földvári Katalin, a Bécsi Egyetem Keleti Keresztény Teológiai és Történeti Tanszékének tudományos munkatársa is részt vett. A kutató tizenöt éve foglalkozik a kegykép történetével és kultuszával, amely nemcsak a görögkatolikusok, hanem Bécs vallási és történelmi emlékezete számára is fontos.
Az ikont 1675-ben Csigri László pócsi bíró megrendelésére festették. A 75×70 centiméteres, juharfa táblára készült kép a Hodigitria, vagyis az Útmutató Istenszülő típusát követi: Mária bal karján tartja a gyermek Jézust, jobb kezével pedig rá mutat. 1696-ban a Szent Liturgia alatt Eöry Mihály helyi földműves vette észre, hogy a Szűzanya mindkét szeméből könnyek folynak. A könnyezés kisebb megszakításokkal december 8-ig tartott.
Az eseményt egyházi és világi vizsgálat is követte. Johannes Andreas Corbelli tábornok személyesen is megvizsgálta a képet, majd I. Lipót császárnak saját kezű levélben számolt be tapasztalatairól. Az egyházi vizsgálat során 1696. december 26-án harminchat tanút hallgattak meg, köztük helyi vezetőket, gazdákat, katonatiszteket és katolikus, illetve protestáns lakosokat. A kegykép 1697-ben, helyi tiltakozás mellett került Bécsbe, ahol július 28. és december 1. között a város templomaiban tisztelték. Ez idő alatt 68 vesperást, 91 litániát, 103 zenés szentmisét, 33 körmenetet, 136 nyilvános rózsafüzér-imádságot és 126 prédikációt tartottak a tiszteletére, majd december 1-jén ünnepélyesen visszavitték a Stephansdomba.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔