66 millió éves tollakat találtak fosszilizálódott dinoszauruszürülékben
Egy 66 millió éves, Montanában talált dinoszaurusz-koprolit belsejében rendkívül jó állapotban fennmaradt tollakat, madárcsontokat és két halpikkelyt azonosítottak a kutatók. A cseresznye- vagy golflabda méretű, sötét, vörösesbarna fosszilis ürülékre 2016-ban talált rá David DeMar Jr. paleontológus Északkelet-Montanában. A koprolit felszínén már akkor látszott egy apró repedés, amely egy megőrződött tollat fedett fel.
A chicagói Field Múzeum és a Washingtoni Egyetem kutatói mikro-CT-szkenneléssel készítették el a lelet belsejének háromdimenziós térképét. A vizsgálat alapján a tollak és csontok egy kréta kori, vízi életmódot folytató Hesperornithiformes madárhoz tartozhattak. A halpikkelyek valószínűleg a madár utolsó táplálékából származtak, mielőtt maga is egy nagyobb ragadozó, vélhetően egy fiatal Tyrannosaurus rex vagy Nanotyrannus zsákmányává vált. A fosszília így egyetlen tápláléklánc több egymást követő állomását is megőrizte.
A Current Biology folyóiratban ismertetett kutatás szerint a talált tollazat fejlettebb volt a korábbi dinoszauruszok pehelytollainál, de hőszigetelő képessége még elmaradt a modern madarakétól. Ez támpontot adhat annak megértéséhez, miért élték túl a 66 millió évvel ezelőtti aszteroidabecsapódást követő globális lehűlést a modern madarak ősei, miközben a madárvonalak többsége és a nem madár dinoszauruszok kihaltak. A jobb szigetelés és az alkalmazkodóképesség előnyt jelenthetett a „becsapódási télben”, de a szakértők szerint egyetlen leletből még nem lehet biztos következtetéseket levonni a teljes kihalási hullámról. A felfedezés ugyanakkor azt mutatja, hogy a koprolitok ritka, a lágy szövetekről is értékes információt őrző fosszíliaforrások lehetnek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔