Az MTA vezetése szerint így kellene átszervezni a kutatóhálózatot
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetése közleményben ismertette javaslatait a kutatóhálózat átszervezéséről szóló kormányzati törvénymódosítási tervezethez, amelynek véleményezésére szokatlanul szűk határidőt kaptak az akadémikusok. Pósfai Mihály elnök, Kecskeméti Gábor főtitkár és Kovács Ilona főtitkárhelyettes álláspontja szerint egy rendkívüli közgyűlés összehívása jelenleg hátráltatná a jogi és pénzügyi rendezést, ezért az osztályokon keresztüli gyors véleményezéssel igyekeznek alakítani a szöveget. Magát az MTA-törvényt érintő módosítást a tervek szerint a közgyűlés októberi ülése előtt tíz nappal vizsgálhatja meg az elnökség.
A javaslat szerint a hálózat Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózat néven folytatná működését, egyesítve a jelenlegi HUN-REN intézményeit és az Eötvös Loránd Tudományegyetem alá tartozó négy kutatóközpontot. Az önálló jogi személyiségű intézményekből álló hálózat alapítói jogait az MTA gyakorolná, és a HUN-REN irodaháza is az MTA tulajdonába kerülne. Az MTA elnökének előzetes egyetértése kellene az intézmények létrehozásához vagy átszervezéséhez, a költségvetést pedig az MTA elnöksége hagyná jóvá. A tizenkét tagú vezetőtestületbe az MTA elnöksége, a Tudományos és Technológiai Minisztérium és az Intézményvezetői Kollégium három-három főt delegálna, egyet-egyet pedig a Fiatal Kutatók Akadémiája és az érdekképviseletek küldenének. A tervezet a finanszírozás terén a korábban előirányzott 90 milliárd forintos keret megőrzését célozza, valamint egy külön ingatlanfelújítási alapot hozna létre az MTA és a hálózat vagyonának megújítására.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔